A projekt bemutatása


A projekt arra irányul, hogy hazánkban megteremtse a feltételét a repüléstudományhoz kapcsolódó komplex, interdiszciplináris nemzetközi kutatásoknak és magas szinten jegyzett tudományos eredményeket, produktumokat mutasson fel. Magyarországon ezen a területen jelenleg, ilyen komplex megközelítésben nem alakultak ki kutató csoportok, csak szűk szegmensekben valósulnak meg a területet érintő fejlesztések, annak ellenére, hogy ezeket valójában csak szinergiára épülő, koherens kutatási tevékenységet folytató csoportok képesek létrehozni.

A pályázati célkitűzések megvalósulása esetén a kialakítandó kutató csoportok hazánkban jelentős kapcsolódási lehetőséget biztosítanak az informatikát, az elektronikát, a gépészetet, a robotikát, a térinformatikát, a távközlést tanuló felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók, fiatal kutatók, doktoranduszok számára is.

A Katonai Repülő Intézetben részben adott a fenti célok elérését biztosító infrastrukturális és kutatói háttér. Ezek és a pályázati célok megvalósuláshoz szükséges, betervezett beszerzésekkel és a megcélzott együttműködő partnerekkel, kutatás-fejlesztést végző szervezetekkel és személyekkel kiegészülve biztosítják a projekt célok megvalósulását. Az Intézet a térség a repüléshez kapcsolódó kutatás-fejlesztési központjává válhat.

Az összehangolt projekt három területre fókuszál:

1.    AVIATION_FUEL: A kutatók az egyes alternatív tüzelőanyag fajták repülésben való alkalmazhatóságának vizsgálatával, azok alkalmazási feltételeinek minél szélesebb körű feltárásával, a légijármű hajtóművek üzemére gyakorolt hatások tanulmányozásával és a felmerülő környezeti és gazdasági szempontok becslésével foglalkoznak.

2.    AVIATION_HUMAN: A kutatók a repülés humán tényezőinek integrált alkalmazására vonatkozó vizsgálatokat folytatnak, melyek a pilóták mellett az egyre terjedőben lévő pilótanélküli légijárművek alkalmazóira is kiterjednek. A projekt magába foglalja adatgyűjtést és elemzést, új mérési és vizsgálati protokollok kidolgozását és tesztelését, a gyakorlati alkalmazás eredményeinek összesítését és mindennapokban zajló alkalmazás lehetőségeinek módszertanának kialakítását. Teljes körűen szükséges diagnosztizálni a várható egyéni teljesítmény sajátosságait az egyének stressz reakcióinak sajátosságai és a regenerációs folyamatok lefolyásának függvényében.

3.    UAS_ENVIRON: A kutatási területen dolgozó kutatók, szakértők, a pilóta nélküli légijárművek (UAV) felhasználását biztonságossá, rugalmassá és így valóban sok területen alkalmazhatóvá tevő komplex, repülés-támogató rendszer (szoftver) modelljét dolgozzák ki, majd annak fizikai megvalósítását, korszerű, felhő-alapú informatikai rendszerbe történő beágyazását végzik el. A kutatások kiegészülnek az UAV eszközök repüléséhez köthető környezeti faktorok (meteorológiai, szabályzói, felhasználói, informatikai stb.) szerteágazó vizsgálatával. A projekt befejezéséig a rendszer elsődleges tesztelése szintén végrehajtásra kerül, elkészül egy időjárás-felderítő UAV prototípus. Ezzel párhuzamosan az UAS (Unmanned Aircraft System, aminek része az UAV is) repülések tervezéséhez és végrehajtáshoz szükséges légiforgalmi tájékoztatások elemeinek a fenti rendszerbe történő integrlási lehetőségeivel kapcsolatos kutatás is megvalósul. További feladat a tervezett web alapú real-time (valós idejű) szolgáltatás informatikai hátterének a kialakítása.

A kutatásoknak ezeken a területeken történő nemzetközi szintű kiterjesztése új lehetőségekhez juttathatja annak művelőit, kutatóit. Az elért eredmények és a beszerzett kutatási infrastruktúra közvetlenül is hasznosulhat az oktatásban az érintett BSc, MSc és PhD képzésekben.

A projekt további fontos célkitűzése a hazai repülő ipar területén tevékenykedő KKV-k külső szakértőinek, valamint fiatal kutatóknak, doktoranduszoknak és egyetemi hallgatóknak a bevonása a megfogalmazott célok eléréséhez. A kutatások részeredményeként nagyszámú nemzetközi és hazai szinten magasan jegyzett cikk és tanulmány elkészítését célozzák meg a kutatók, mellyel a kutatás folyamán feltárt eredményeket kívánják közzétenni.

A projekt előkészítésében és megvalósításában – három kutatócsoportban – szakterületükön elismert kutató-fejlesztők és kutatási-segéd- és adminisztratív személyzet vesz részt.

A projekt célkitűzési a szolnoki intézet oktatóin kívül az alábbi legjelentősebb partnerek munkatársainak együttműködésével valósulnak meg:; BMGE Vasúti járművek- Repülőgépek- és Hajók Tanszéke, MH Légijármű Javító Üzem, Repülőorvosi, Alkalmasság vizsgáló és Gyógyító Intézet, Testnevelési Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, Közlekedéstudományi Intézet, MTA SZTAKI, HungaroControl Magyar Légiforgalmi Zrt., ELTE Meteorológiai Tanszék, Nemzeti Közlekedési Hatóság, MH Geoinformációs Szolgálat, Időkép Kft.